2013. június 21., péntek

Első bejegyzés!

Üdvözlök minden blog olvasót! A sokak számára ismert Team Fortress 2 nevű játék egyik kedvelője vagyok, talán ismeritek is a nevemet a tf2.hu-ról, vagy esetleg magából a játékból. Játékbeli nevem n1ven, elég sokszor megfordulok a Cali és Ghost szerverein, valamint régebben a kompetitiv játékban is egy kisebb szerepet vállaltam.

Mondhatni, hogy egyik kezdeti csapat, melynek tagja voltam, a Team Ronnytech viszonylag rövid idő alatt mondhatni a magyarok közül egyik meghatározó csapattá nőtte ki magát, bár úgy gondolom nem igazán én érdemem, mint inkább a csapat többi tagjáé. Mint első komolyabb csapatom, elég nagy megrázkódtatás volt annak szétesése, erről annó írtam is egy megemlékezőt, amit sokak nyálasnak gondolhattak. Div5 fölényes romba döntése után talán túl hamar kerültünk szembe Div3-mal, és talán nem is tudtuk tartani a lépést. A feloszlás mellett döntöttünk, ám kötve hiszem, hogy ez a csapat rossz teljesítménye miatt következett be. Elég sok, úgymond belviszály tört felszínre, eleinte egy rövid kilépéssel tüntettem, végül maga a csapat döntött a feloszlás mellett.
TR-beli felállás:
Scoutok: n1ven és BlaZeD eleinte, később: raider
Soldierek: falqon és bunny, néha Davej, és a végén bunny helyett sajtos
Demok: eleinte zsmb, utána Yoszi, végül PingWIN
Medic: Süsü.

Ezután, TR beli csapattársamnak köszönhetően (PingWIN) sikerült bekerülnöm az akkori legjobb magyar csapatba, a Redstars-ba. A Redstars akkoriban elég nagy csapatbeli változáson esett át, a kezdő csapatban 3 helyen is változás történt. Akkoriban így állt össze a csapat:
Scoutok: Kacsaa, n1ven
Soldierek: manhunter, Luigi
Demo: PingWIN
Medic: szasza

TR után elég furcsa társaság volt, a TR-el ellentétben itt nem volt helye a poénkodásnak, és hihi-háhá-huhu féle játékmodornak Természetesen nem gépezetként játszottunk, de úgy éreztem nem volt meg az a légkör, ami a TR-ben. Összesen 1 etf2l szezonig maradtam velük. Nem arról volt szó, hogy nem feleltek meg az igényeimnek, szó sincs róla, nagyon is jól kijöttünk egymással. A vége felé az állandó ragelés/idegeskedés vette hatalom alá a játékomat. Nem voltam elég a Redstars által elvárt szinthez, nem bírtam felnőni Div3-hoz, és mivel  abban a szezonban megnyertük azt a Div3-as csoportot (Inkább mondanám div4 nyerteseknek, ugyanis valami különleges sorsolás csodája miatt egy Div4-et nyerő csapatokkal teli csoport gyűlt össze.), Div2-ben kellett volna helyt állnom, de ekkor azt mondtam, hogy az én egészségem, és a csapat érdeke miatt elhagyom őket. (előtte kedvenc medicem, szasza is elhagyta a csapatot, szintén arra hivatkozva, hogy nem éri el az elvárt szintet.)

Ezután 1-2 hónappal rájöttem, hogy rossz döntést hoztam, és mint egy visszatérő alkoholista, próbáltam megalkotni a legjobb magyar csapatot, mindhiába. Eleinte régebbi csapattársaimat próbáltam rávenni a visszatérésre, ám a motiváció hiány okozta sérülés útját állta a dolognak. Jelenleg a 6lives tiszteletbeli tagjaként vagyok jelen etf2l csapatukban, ám ez csak egy cím, hiszen sem ők, sem én nem hajlok arra, hogy legyen valami ebből a csapatból. Világot sosem tudtam megváltani, mostanra meg már úgy gondolom, mind a csapatokat, mind a saját képességeimet tekintve, nincs értelme folytatnom a 6v6 játékot, szóval töretlenül próbálom jó, vagy legalábbis jobb útra téríteni a publicon küzdő játékosokat.

Sajnos egyelőre minden próbálkozásom kudarcba fulladt, de szerencsére nem vagyok egyedül, így továbbra is derűsen állok a dolgok elébe. Ezt a blogot is emiatt hoztam létre, valamint szeretek írogatni, ám mivel a tf2.hu oldal eléggé megköti a kezem a témában, így a durvább hangvételű cikkeket ezen az oldalon fogom megosztani veletek. Személyeskedésben gazdag irományaim lesznek, valószínűleg lesznek olyanok, akiket akarva/akaratlanul meg fogok bántani, ám ez annyira nem érdekel. Nem csak a közösség érdekében írogatok itt, hanem magam miatt is, ugyanis ezáltal "írom ki" magamból a feszültséget, valamint a gépelés kattogása is nyugalmat hoz szegény lelkemre ('katt-katt-katt').

Szóval, ha úgy gondolod, hogy az általam írt cikkek miatt, vagy maga a személyem miatt visszataszítónak találod az oldalt, kérlek ne is olvasd tovább, nem haragszom meg miatta, senki sem lehet tökéletes. Azt hiszem, bevezetőnek talán ennyi elég is lenne, remélem azért valakinek örömöt is tudok majd szerezni a bejegyzéseimmel. Ez volt az én történetem, és az első blogom. További jó böngészést: n1ven.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése